38.rész

 "Már feküdtem volna vissza az ágyba, hogy újra aludhassak, de Jonghyun megállított. Maga felé fordított, majd megcsókolt. Éreztem, hogy ezt a dolgot nem hagyja csak úgy annyiban. Sejtésem be is igazolódott, mikor feltette kérdését.

-Nem tudom... - mosolyodtam el, majd megfogtam kezét és játszani kezdtem ujjaival. Kézfejét figyeltem, de fél szemmel láttam hogy halványan mosolyogva oldalra dönti fejét válaszra várva. Ezen elvigyorodotam.

-Gondoltam nem mondom el., előbb-utóbb úgyis észreveszed! - vigyorogtam, majd behúztam magam mellé az ágyba. Láttam rajta, hogy még nem álmos, így odabújtam hozzá. Mellkasára döntöttem fejem, ujjaimmal apró köröket rajzoltam vékony pólójára. Szívdobbanásait egyre erősebbnek éreztem.

-Talán izgulsz a holnap miatt? - kérdeztem szemeibe pillantva. Felkúsztam arcához, majd apró csókot lehetltem ajkaira."

"Nem akartam annyiban hagyni, nem vághatta ki magát ilyen könnyen. De mosolya teljesen ellágyított és hagytam, hogy behúzzon maga mellé. Közel bújt, mellkasomra döntötte fejét, s finoman cirógatni kezdett hasamnál. Eszméletlen, hogy ilyen könnyedén tud játszani a tesztoszteron szintemmel, ami egyetlen érintésétől is az egekbe tudott szökni.

-Talán izgulsz a holnap miatt? - kérdezte felfelé nézve szemeimbe, majd finoman megcsókolt. Bumm. Férfi tagom olyan lett akár a ceruza. Nem olyan vékony, hanem olyan egyenes. De próbáltam magam jól viselni és tartóztatni.

-Borzasztóan. - feleltem alsó ajkamba harapva. - Félek, hogy élőben nem fogunk annyira tetszeni az embereknek."

 "Ahogy visszafektettem fejem a mellkasára, észrevettem azt a dudort, amit még a takaró sem volt képes eltakarni.

-Ne aggódj, jók lesztek! - feleltem mosolyogva, majd ujjaimmal alhasát kezdtem el piszkálni. Meglepődtem hogy csókom, érintésem ilyen hatással van rá, de örültem hogy ezt én váltom ki belőle. Egy pillanatra abbahagytam hasfala simogatását, mire szenvedve felsóhajtott. Kicsit húztam az agyát, így vigyorogva arcához kúsztam, és szája sarkába nyomtam egy puszit.

-Jó éjszakát! - suttogtam mosolyogva, majd vállára hajtottam fejemet. A döbbenettől meg sem tudott szólalni, a levegőt is akadozva vette. Nem bírtam tovább, hangosan felkuncogtam. Arcához hajoltam és nyomtam egy puszit oda, majd apránként haladtam ajkai felé. Majd végül érzéki csókban forrtunk össze. Keze vándorútra indultak testemen, gyengéd érintésétől megremegtem. Pólóján keresztül végigsimítottam izmos hasfalán, majd megszabadítottam a zavaró textiltől. Mosolyogva hajamba túrt, és hagyta hogy végigpusziljam kockáit.

 Mikor végeztem, visszahúzott arcához, majd nyakamat támadta meg.

 Most senki más nem létezett számomra csak ő, így már az sem érdekelt hogy sóhajaim egyre hangosabbak, és ezt a többiek könnyen meghallhatják.

 Átdobtam lábamat derekán, majd csípőjére ültem, mire hallottam hogy felmorog. Csókcsatánk közben lassan megszabadított pólómtól, majd végigsimított csupasz bőrömön."

 "Beleremegtem abba, ahogy ujjaival hasfalamat piszkálta, amitől egyre jobban bizseregtem ágyéktájékomon. Tudtam, hogy húzni akarja az agyam, de nem hittem, hogy olyan gonosz lesz, hogy abbahagyja, amit elkezdett.

-Jó éjszakát! - mondta mosolyogva, majd rám hajtotta fejét, mintha aludni készülne. Egy szót nem tudtam kinyögni. A kis piszok így felizgatott és csak így álomra hajtotta fejét. De mikor felnevetett, rájöttem, ezt is direkt csinálta. Ezt nem fogja megúszni szárazon.

 Lassan, apró csókokkal haladt végig arcomon, majd végül egymás ajkaira találtunk. Hosszan csókoltuk egymást, szinte levegőt is alig kaptunk. Finoman végighúztam tenyereimet oldalán, amitől megremegett. Már egymás agyát húztuk.

 Miután végzett hasam végigpuszilgatásával, magamhoz húztam, s ajkaimmal a nyakát kezdtem kényeztetni. Egy pillanat alatt elfelejtettem idegességemet, s már az sem érdekelt volna, ha tűz üt ki a házban.

 Miután ráült derekamra, egyetlen gyors mozdulattal megszabadítottam őt felsőjétől, majd folytattuk a megkezdett csókot. Le kellett volna hűtenem magam, de egyre jobban beleéltem magam abba, hogy (Key szavaival élve) újra "magamévá teszem".

 Heves csókcsatánk után egyszerűen magamhoz szorítottam, majd fordítottam helyzetünkön, így én kerülhettem felülre. Feje mellett támaszkodtam meg két tenyeremmel, s rosszfiúsan elmosolyodtam. Egyik kezemet felemeltem és végigsimítottam vele kitárt combjának belső oldalán. Fülem nem csak az ő sóhaját hallotta meg, hanem azt is, hogy a szobaajtó lassan kinyílik. Key nézett be hozzánk, arcán óriási vigyor terült el, de ahogy meglátott minket, elfintorodott.

-Fúúj bazdmeg! - kiáltott fel.

-Kopogni nem szokás? - förmedtem rá. - Egyébként meg pont azt teszem, szóval ha megbocsátasz...Lennél szíves lekopni?"